Everything: március 2013

2013. március 30., szombat

Sokan...

Sokan mondják, hogy nekünk lányoknak csupa jó tulajdonságaink vannak: kedvesek, szépek, megértőek vagyunk - csak hogy párat említsek. Azonban nekünk is van egy óriási nagy hibánk: mi, lányok, annyit de annyit gondolkodunk feleslegesen! Előre aggódunk olyan dolgok miatt, amik még meg sem történtek, viszont rágódunk a múlton, amin már úgysem tudunk változtatni. A valóság helyett álomvilágban élünk, ahol a dolgok még -vagy már- nem léteznek, ám közben elszalasztjuk az egyetlen lehetőségünket: a jelent.

Emlékszel?...

EMLÉKSZEL? Vagy már elfelejtetted mennyi dolgot műveltünk együtt? Nem hiszem, hisz lehetetlen lenne azt a sok őrültséget. Az útjaink ketté váltak, de remélem, egyszer ugyan ott folyatódik a barátságunk, ahol "elszakadt" ...

Never...

2013. március 24., vasárnap

1D3D

In between...

2013. március 23., szombat

"Azért fényképezünk, mert nem tudunk beletörődni, hogy minden elmúlik, hogy lehetetlen megismételni egy már átélt pillanatot. Egyhangú háborút vívunk...az idő ellen, amely másfajta és kevésbé értékes lényekké: felnőttekké változtatja a gyereket. Azért fényképezünk, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk. Elfelejtjük a hetet, a napot, az órát; elfelejtjük azt a pillanatot, amikor a legboldogabbak voltunk."

2013. március 22., péntek

A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai...

2013. március 21., csütörtök

Alone...

Alone

From childhood's hour I have not been

As others were; I have not seen

As others saw; I could not bring

My passions from a common spring.

From the same source I have not taken

My sorrow; I could not awaken

My heart to joy at the same tone;

And all I loved, I loved alone.

Then- in my childhood, in the dawn

Of a most stormy life- was drawn

From every depth of good and ill

The mystery which binds me still:

From the torrent, or the fountain,

From the red cliff of the mountain,

From the sun that round me rolled

In its autumn tint of gold,

From the lightning in the sky

As it passed me flying by,

From the thunder and the storm,

And the cloud that took the form

(When the rest of Heaven was blue)

Of a demon in my view.

Edgar Allan Poe

2013. március 17., vasárnap

Aki...

2013. március 16., szombat

Trying to forget someone you love is like trying to remember someone you never met.

nyár...

Úgy várom ezt a nyarat...mintha olyan különleges lenne..mintha valami új történne valami más mint a megszokott. Pedig ez is ugyan olyan gyorsan és egyedül fog eltelni mint a többi. Annyira szeretném ha más lenne. Ha sokat lennék a barátaimmal, ha buliznánk,jól éreznénk magunkat. Annyira szeretném ha az életem egy kicsit hasonlítana egy filmhez. És itt nem a pénzről beszélek hanem a barátokról. Olyan jó lenne ha suli után nem egyből haza jönnék, vagy akár csak pénteken délután el mennék a barátaimmal valahová csak egy baj van: a suliban nincsenek ilyen barátaim. Amikor sétálsz az iskola folyósólyán nézed az órára igyekvő barátnőket és azon gondolkozol te miért vagy egyedül? Elsétálsz egy helyes fiú mellet és azon gondolkozol miért nem lehetsz a barátnője. Elsétálsz egy tükör előtt és arra gondolsz, te miért vagy az aki... Magányosan tengetem mindennapjaimat amit már kezdek nagyon unni... De úgy látszik nem ezt szánt a sors nekem.

2013. március 11., hétfő

Pontosan...

PONTOSAN MOST A VILÁG TELE VAN

olyan emberekkel, mint te.

Magányosak. Hiányzik nekik valaki.

Szerelmesek valakibe, akibe nem

kellene. Olyan titkaik vannak, amiket

soha nem hinnél el. Vágyakoznak,

álmodoznak, remélnek, és minden

alkalommal, amikor kocsival,

busszal, vagy vonattal mennek

valahova, kinéznek az ablakon és

nézik az embereket, miközben azon

agyalnak, hogy vajon min mehettek

keresztül. Kíváncsiak rá, hogy

vannak-e a világon olyan emberek,

mint ők. Ők pont olyanok, mint te,

és bármit mondhatnál nekik,

megértenék. Sosem vagy egyedül.

2013. március 10., vasárnap

"Do you hear the people sing?

Singing a song of angry men?

It is the music of a people

Who will not be slaves again!

When the beating of your heart

Echoes the beating of the drums

There is a life about to start

When tomorrow comes!

Will you join in our crusade?

Who will be strong and stand with me?

Beyond the barricade

Is there a world you long to see?

Then join in the fight

That will give you the right to be free!

Do you hear the people sing?

Singing a song of angry men?

It is the music of a people

Who will not be slaves again!

When the beating of your heart

Echoes the beating of the drums

There is a life about to start

When tomorrow comes!

Will you give all you can give

So that our banner may advance

Some will fall and some will live

Will you stand up and take your chance?

The blood of the martyrs

Will water the meadows of France!

Do you hear the people sing?

Singing a song of angry men?

It is the music of a people

Who will not be slaves again!

When the beating of your heart

Echoes the beating of the drums

There is a life about to start

When tomorrow comes!"

2013. március 8., péntek

Én vagyok az, aki melletted ül az iskolában.

Én vagyok az, aki egy kicsit dagi.

Én vagyok az, akit azért gúnyolnak, mert más mint a többi.

Én vagyok az, akit folyton piszkálnak, mert bolondulok a számítógépekért.

Én vagyok az, aki egy kicsit tájszólással beszél.

Én vagyok az, aki a tornaórán ügyetlenkedik.

Én vagyok az, akit mindenért hibáztatnak.

Én vagyok az, aki hazafelé fél egyedül menni.

Én vagyok az, aki amikor siet, mindig megbotlik.

De az is én vagyok, akinek van elég bátorsága, hogy felkeljen, és másnap újra végigcsinálja az egészet.!

"De fáj, ha drága ifjuságunk
Kiélvezetlen elsuhan,
Ő is kijátssza balgaságunk
S mi is megcsaljuk csúfosan;
Fáj, hogy legszebb vágyunk s reményünk,
Hamvas-friss álmunk, eszmeképünk
Gyorsan tűnő csalóka jel,
S lehull levélként rohad el.
S szemünket fáj jövőnkre vetni,
Hol ebéd vár egymásután,
Az élet szertartás csupán,
A sok nagyságost kell követni,
Akikben eszme s érzület
Velünk rokon sosem lehet."

2013. március 7., csütörtök

Fontos...

FONTOS, hogy megtanulja az ember elengedni azt, akit

szeretett. Nem szabad görcsösen ragaszkodni senkinek az emlékéhez, akár mekkora űr is marad utána. Egyszerűen tovább kell lépni.

"Élvezd...

Hisz ugyanúgy mindenki téveszt,
Tapasztalatod majd később pont ezért lesz,
Ne vedd magad komolyan, okosítás hiába van,
Az én világomban vakot vezet a világtalan.
Élvezd...
Hogyha rontottál tanulhatsz belőle,
Ilyenkor nincs más hátra, mint előre.
A rosszat jó követ, nem lesz folyton nehézség,
Nem baj, ha nem sportolsz, lehet fél egészség,
Élvezd az életnek minden egyes percét,
Megérdemled az időt, hogy tartalmasan teljék.
Élvezd a napsütést, hogy éppen nem esik,
Élvezd a munkát, tudod, hogy az nemesít,
Élvezd, hogy valamihez tisztán jutsz hozzá,
Így nem kell aggódnod, hogy jön a jakobinus-puttonyszáj.
Ha beborul az ég, és jön a jégeső,
Mosolyogva dobjál be te is velünk egy jäger-sört".

Who's not?

Bocsánatot kérni, vagy megbocsátani?...

Bocsánatot kérni, vagy megbocsátani. Változni, vagy változtatni. Elengedni, vagy magunkhoz ölelni. Barátságot, vagy szerelmet választani. A döntés mindig nehéz. Tagadni az érzéseket lehet,de nem éri meg. Próbálkozni, élni, szeretni és elengedni kell azt, aminek mennie kell. Talán ennyi az élet titka.

...idővel mindenre rájön...

Az ember idővel mindenre rájön... mit veszített... mit kapott... mi erősítette meg... és hogy valójában ki áll mellette.

Mi lett volna, ha...

"Mi lett volna, ha" - külön-külön csak puszta szavak. De együtt képesek ott visszhangzani az ember fejében egy életen át. "Mi lett volna, ha" - vajon mi? Sohasem tudhatjuk. Nem tudhatom, hogy alakult az élete, de ha amit akkor érzett, igaz szerelem volt, akkor sosem késő. Ha igaz volt akkor, miért ne lenne igaz most is? Csupán bátorságra van szüksége, hogy a szívére hallgasson. Nem tudom, milyen szerelem volt egykor Júliáé, olyan, amiért mindent eldob az ember, olyan, amiért akár az óceánt is átszeli, de szeretném hinni, hogy ha egyszer engem is megtalál egy ilyen, lesz bátorságom elfogadni! Ha ön akkor nem is fogadhatta el, kívánom, hogy egy nap találja meg újra!